Zöldtrágyázás jelentősége

A növényválasztás és a vetésidő szerepe

A szorító gazdasági viszonyok között különösen nagy hangsúlyt kapnak a költségtakarékos megoldások.

E szempontból a talajok szervesanyag-visszapótlására és szervezetjavítására a helyesen végzett zöldtrágyázás nagyon alkalmas. A rövid ill. hosszú nappalos zöldtrágyanövények megválasztása alkalmat ad arra, hogy a betakarított növények tarlómunkái után megfelelő és munkaszervezési szempontból is legalkalmasabb időben gondoskodjunk a talajok időbeni gyomelnyomó növény borítottságáról.

A keresztesvirágúak – olajretek, mustár – rövid nappalos növények, ezért vetésidejük a nyár végi időszakban javasolt. Pl. a júliusban elvetett, rövid nappalos mustár – ha van elég csapadék – szépen kikel ugyan, de nem nő meg, és fejletlen marad. Így a kívánt vegetatív tömeget és talajszerkezet-javító gyökérmennyiséget nem képes megtermelni. A naphosszra semleges facélia viszont minden időszakban sikeresen vethető és nagyon igénytelen növény.

További lehetőséget kínálnak a zöldtrágyakeverékek, amelyeket az adott terület talajviszonyaira adaptáltan kell alkalmazni.

A zöldtrágyázás elodázhatatlan

Az Európai Unióban a zöldtrágyanövények nagy tömegben történő rendszeres termelése hosszan tartó és tudatos munka eredménye, prioritásként kezelik és támogatást is élvez. A magyar termelők viszont sokáig felesleges költségszaporításnak érezték, nem foglalkoztak igazán az előnyeivel.

Igaz, hogy a költség akkor jelentkezik, amikor egyébként sincs mobil pénz a gazdálkodás ciklikus folyamatában.

Az évek óta tartó propaganda, a halmozódó kedvező tapasztalok hatására azonban, végre Magyarországon is gyakorlat lesz. Annál is inkább, mert az FVM által újonnan szabályozott „Helyes gazdálkodási gyakorlat” sok új alkalmazást javasol és követel meg a termelőktől a szántóföldi növénytermesztésben.

A talajok termőképességének fenntartása, a vetésváltásra vonatkozó szabályok betartása, a talajok szervesanyag-tartalmának szinten tartása vagy növelése, a jó talajszerkezetről való gondoskodás mind megoldható a zöldtrágyanövényekkel.

Számolni kell velük a művelés minimális szintjének megtartása terén, és a gazdaság területeinek rendben tartása érdekében is.

Amennyiben a termelő a későbbiekben nem tesz meg igazolhatóan mindent e szempontok szerint, úgy nem számíthat – AVOP, AKG, KAT – támogatási pénzekre!

Természetesen egyelőre nem a teljes szántóterületben – csak annak 1/5 – részében – kell gondolkodni, hiszen a program ötéves kifutású. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságon belüli zöldtrágyázási költségek csak az összterület 20 %-átérintik, ami azért elviselhető terhet jelent.

Felhasználási és hozamadatok zöldtrágya hasznosítása esetén

Csillagfürt 140kg-160kg/ha zöldhozam 25-35t/ha nitrát n 90-110kg/ha
Pohánka /Hajdina/ 50kg/ha zöldhozam 20-25t/ha, nitrát n /60-80kg/ha
Bíborhere 25kg/ha zöldhozam 15t/ha, nitrát n 80-100kg/ha

Fehér mustár (Sinapis Alba)

A rövid tenyészidejű mustár igen elterjedt zöldtrágyanövény mindenütt.

Augusztusi vetését követően nagyon gyorsan kel, majd a rövidülő nappalok hatására fejlődése is lassul, ami a vegetatív részek fejlődésére kedvező hatású.

Állománya gátolja a talajeróziót, és a bemosódó nitrogént a talajfelszín közelében visszatartja.

Kiváló gyomelnyomó hatású növény. November közepén kell leszántani. Ekkor gyökérrendszere is jelentős tömeget képvisel és 50-70 cm mélységben, szövi át a talajt.

A gyakorlat szerint minél sűrűbb a vetés, annál jobb hatású az utódnövények számára.

Optimális vetésidő: 08.-09.hó. Vegetációs idő vége: 11. 15.-e.

Facélia (Phacélia Tanacetifolia)

A facélia – magyar nevén mézontófű – sokak számára úgy ismert, mint mézelő növény. Zöldtrágyanövényként – zárt termelési rendszerekben – a cukorrépatermesztési technológia részeként írják elő a szerződő termelőknek. Őszi alászántása jelentős szervesanyag-tömeget jelent és – egy korábbi álláspont szerint – ciántartalmú bomlástermékei távol tartják a fonálférgeket a haszonnövényektől. Biotermesztésben nélkülözhetetlen!

A kezdeti fejlődése nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó. Optimális vetésidő: 08.- 09. 10.-ig. Vegetációs idő vége: 11. 15.-e.

Takarmányrepce (Brassica Oleraceae)

Jó hatású zöldtrágyanövény a takarmányrepce (Emerald). Zöldtrágyaértéke az olajretekhez hasonlóan igen magas. Jelentős, 35-45 t/ha zöldhozama igen értékes takarmány tejelő állatok számára is. Az állomány feletetése után földben maradó – a talajt 1 m mélységben behálózó – gyökérzet humuszképző és szervezetjavító hatása önmagában is nagyon értékes.

Kizárólag zöldtrágya céljából vetett takarmányrepce esetében késő ősszel – szárzúzást követően – jóval, kisebb energiafelhasználással végezhető el a szántás a fellazult talajban. Optimális vetésidő:08.01.-08.31.-ig. Áttelelhet.

Pohánka (Fagopyrum esculentum)

A pohánka a keserűfüvek családjába tartozik. Korábban a lápvidékek elterjedt, igénytelen szemes növényeként tartották számon.

Szerepe gabonaként és méhlegelőként volt jelentős. A növény egyéves 50-80 cm magas, egy vezérhajtással és számos mellékhatással rendelkezik. A fehér vagy rózsaszín virágok áthajló bugákba fejlődnek. Gyorsnövésű, fagyérzékeny növény, napjainkban lett kedvelt zöldtrágya.

Zöldtrágyakeverékekben a pohánka hüvelyesekkel, mustárral és olajretekkel nemcsak a gyökértömeg kialakulását segíti elő, hanem a keverékkultúrák szinergetikai hatását is felerősíti (pl. pohánka 36 kg/ha + mustár 10 kg/ha). Optimális vetésidő:07.-08. Vegetációs idő vége: 11.15.-e.

Bíborhere (Trifolium Incarnatum)

Csapadékos vidékek áttelelő zöldtrágyanövénye lehet másodvetésben. Vetőmagszükséglete 25 kg/ha, zöldhozama 15-18 t/ha.

A pillangós virágú zöldtrágyanövények – amelyek borsós, bükkönyös, lóbabos stb. keverékek is lehetnek – nélkülözhetetlen a biológiai talajjavítás területén, de ugyanolyan fontosak a jó fizikai és biológiai tulajdonságokkal rendelkező talajok termőképességének szinten tartásában is, ha termesztésének költségeit a gazdálkodás elbírja.

A gyökérzetén képződő gyökérgümők a légköri N megkötése révén növelik a talaj N-készletét.

Olajretek (Raphanus Sativus)

A köztermesztésben lévő olajretekfajták zöldtrágyanövényként is igazolták, hogy helyük van a növényi sorrendben. Burgonyatermesztésben jelentősen csökkenti a burgonya vírus okozta rozsdafoltosodását.

A német Pegletta fajta már nematóda rezisztenciával is rendelkezik, amely a talajban lévő cisztás fonálférgek szaporodási ciklusát szakítja meg, s ezzel nem csak mérsékli, de megállítja a kártételüket.

Mindegyik köztermesztésben lévő fajta kitűnő szervesanyag-pótló zöldtrágya is.

Mélyre hatoló, gazdagon elágazó gyökérzete erőteljes fejlődést tesz lehetővé kedvezőtlenebb talaj- és éghajlati viszonyok között is.

A nagy tömegű növényzet lazítja és levegősen tartja a talajt, ami igen kedvező életteret kínál a talajban lévő mikroorgazmusok számára.

Zöldtrágyázás vagy mulcsolás

Magyar viszonyaink között első lépésként a zöldtrágyázás általános elfogadtatása a cél.

Ez azonban nem zárja ki azt, hogy még előbbre tekintsünk és a vetéstechnika rohamos fejlődését kihasználva a mulcstechnológia alkalmazásával is megbarátkozzunk. A mustár vagy facélia zöldtrágya alkalmazása esetében ugyanis eltekinthetünk az őszi beszántástól – lemondva a vegetatív zöldtömeg trágyaértékéről -, és engedjük lefagyni az állományunkat. Ez a technológia számos más előnnyel jár, hiszen a lefagyott, lesárgult szármaradvány teljesen betakarja a talaj felszínét.

Ez a talajborítottság egészen tavaszig – vetésig – megmarad, amely gátolja a víz és széleróziót., megőrizve a talaj nedvességtartalmát. Tavasszal így elmaradhat a költséges mag-ágy előkészítő munka és tárcsás rendszerű direktvető géppel – amely elvágja a gyenge szármaradványokat- egy menetben elvégezhető a vetés. Pl. mustármulcsba vetett cukorrépa, vagy facéliamulcsba vetett kukorica.

A zöldtrágyanövény jótékony hatása ez esetben a gyomelnyomás, a talajborítottság formájában, és főként a talajban hagyott – ott elbomló – gyökértömeg révén érvényesül.

A zöldtrágyázás segíti a talajélet kialakulását

A mikrobális tevékenység a talaj melegedésével egyidejűleg elindul. Ennek szabad szemmel látható, egyértelmű jelei vannak, hiszen a talaj színe sötétebbé válik, és tapinthatóan jó szerkezetű lesz, ami a biológiai élet beindulásáról árulkodik. Az ún. mikrofauna szabad szemmel nem látható, de létezése aligha vonható kétségbe.

Ugyanakkor a makro- és megafauna aktivitása annál jobban nyomon követhető. Ismert képviselői a földigiliszták, amelyek a talajtermékenység indikátorai és őrei is egyben. Azonnal eltűnnek ha túl alacsony a talaj nedvesség- vagy szervesanyag-tartalma, hiszen utóbbi szolgál számukra táplálékul. A felszínen jól látható járataik vannak, és ürülékkupacok jelzik aktivitásukat.

A mikroorgazmusokkal közös szántóföldi tevékenységük révén képesek a tarlómaradványokat a növények számára felvehető állapotba hozni. Járataik gravitációs pórusokként funkcionálnak, ami segíti a talaj levegőzését és a csapadékvíz mélyebb rétegekbe vezetését. A talajok egyik veszedelmes betegségét, a talajtömörödöttséget kiváló hatékonysággal képesek megszűntetni.

Zöldtrágyanövényekkel a fonálférgek ellen

A cukorrépában, burgonyában, gyökérzöldségfélékben gyakori cisztaképző fonálférgek belső paraziták, mivel életük nagyobb részét a növény gyökérzetében töltik el.

A talajban elfekvő – a cisztákban hosszabb ideig életben maradó – tojásokból a gazdanövény gyökérváladékának hatására kikelnek a lárvák és felkeresik a gazdanövény gyökérzetét. Rövid külső élősködés után befurakodnak a gyökérzet belsejébe, és fölfelé haladva többször vedlenek.

Időközben a fonálférgek váladékának hatására kialakulnak a nedvkeringést akadályozó „óriássejtek” a növényben, amelyek a kórtüneteket kiváltják. Mikor tömegük miatt már nem férnek el a gyökér belsejében, akkor a gyökér bőrszövete felszakad és a kezdetben fehér színű nőstény fonálféreg már csak a feji résszel, tapad a gyökérzethez.

A hímek ivaréretté válva elhagyják a gyökértestet és felkeresik a már szabad testvégű nőstényeket. A megtermékenyítés után a nőstények teste megtelik tojásokkal. A lárvák vagy kibújnak és felélik a test többi anyagát vagy – a körülmények függvényében – nyugalomban, a tojásban maradnak. A közben kifejlődő ciszta megbarnul, és az elpusztuló gyökérzet mellett a talajban hosszú ideig megőrzi a benne lévő tojások életképességét.

A kártétel oka, hogy a gyökérbe bejutott fonálféreg feje körül – a kiválasztott anyag hatására – képződő óriássejtek képezik a fonálféreg éléstárát. Így akadályozzál a növény tápanyag- és vízforgalmát, s a beállt zavarok miatt a gyökérzet idő előtt elpusztul.

A zöldtrágyanövények – melyek a fonálférgek gazdanövényei- általában gyérítik a fonálférgek tömegét, csalogatóanyagaik és gyökérnedveik révén. A nematóda rezisztens mustár- és olajretekfajták viszont teljesen blokkolják szaporodási ciklusukat és képesek fonálféregmentes talajt biztosítani a haszonnövények számára.

A zöldtrágyázás költségei

A zöldtrágyázás kezdete mindig augusztus első felére esik. A lekerülő fővetés július végi tarlóápolása után – aminek a költsége még az előző növényt terheli – egy grubberrel végzett tarlóápolási munka keretében történhet meg a zöldtrágyanövény vetése.

A mustár és az olajretek a korai száraz körülmények között is elvethető, hiszen az olajos mag károsodás nélkül elfekszik a talajban a csapadék érkezéséig. Ausztriában és Németországban egyszerű, kevés menetszámmal végzett költségkímélő megoldásokat alkalmaznak a gazdák. A házilag magtartállyal felszerelt grubber, vagy pl. a gyári Regent Tukan FSG, helyenként pedig a jól beállított korszerű, függesztett repítőtárcsás műtrágyaszóró is látható vetési munka közben. A csúcstechnikát jelentő direktvető gépek pedig már a minőségi munkát szavatolják.