Évelő rozs vetőmag

AKG/ takarmány 2025 év ár

Fajta: Perenne/Gergő  

- a készlet kifogyóban, kérjük érdeklődjön elérhetőségeinken!  30/304-1438, 30/120-4464

Ára: 70 000 ft+áfa/q  Csávázatlan. 50-60kg/ha

Kiszállítás díja:  zsák/db/25kg/ 5025ft-tól/ 

Súly:150kg-tól-500kg/raklap súlyig, raklapon: 29,000ft+áfa/raklap

https://gyorgymag.hu/rendelesi-informaciok

https://gyorgymag.hu/vasarlasi-igeny

Az évelő rozsról:

Nagy hozamú takarmánynövényünk a Perenne és Gergő évelő rozsok (Secale cereanum).
Az évelő rozs  szélsőséges vízgazdálkodású talajokon is eredményesen telepíthető, termeszthető.  Nagy zöld tömeget produkál, mely hasznosítható zöldként, szénaként, silóként, szenázsként. Legeltethető, bálázható. Szárba indulás után, mikor az állomány a legnagyobb tömegét adja, s magassága kb. 130 – 170 cm körüli 7,5 - 11 t/ha zöld tömeget produkál
Második kaszáláskor 2-3 t/ha zöld termést adhat, mely jó csapadékellátásnál több is lehet. Kedvező időjárásnál őszi sarjú is fejlődik, melyet legeltetéssel, kaszálással hasznosítunk. Gyomirtása, ha szükséges gabona gyomirtó szerekkel lehetséges.
Vetőmag mennyiség: 50-60 kg/ha szimpla gabona sortávolságra. Kifejezetten jó  állapotú gyommentes területen lehet dupla gabona sortávolsággal vetni.
Szemtermése kicsi, ezerszemtömege harmada a hagyományos rozsénak, ezért szemre termeszteni gazdaságtalan.
A növény vegetatív állománya nagy. Magassága a 2 m-t  is meghaladhatja, de elasztikus szára miatt nem dől meg. Tapasztalatok szerint homokos területeken 3-4, szikes, kötött területeken 2-3 évig ével, ezután felülvetése célszerű.
I. fokot vetünk, áru (takarmány) termesztésre.
Kérődzők takarmányellátásán kívül AKG-s területekbe, és vadföldekbe is ajánljuk.

Kalásza hosszú, laza, kalásztörésre hajlamos, ezerszemtömege 12-15 g. Magja érzékeny a mechanikai sérülésekre.
Szárazságtűrése, télállósága igen jó, alkalmazkodó-képessége kiváló.
Tiszta vetésben vagy társítva, elsősorban legeltetéssel, illetve kaszálással hasznosítható, kedvező beltartalmú zöldtakarmány növény, amely alkalmas a talajok erózió elleni
védelmére is.
A vadlegelők takarmánynövény keverékeinek gyakran alkalmazott összetevője.
Magas szárazanyag-hozama energiatermeléssel is hasznosítható. Megfelelő technológiával gyenge homoktalajokon 3, jobb talajon 5 évig tartható termesztésben.

Magtermő képessége 0,4-0,8 t/ha/év.

A termesztési és kísérleti tapasztalatok, eredmények alapján  a homoktalajok egyik persvektivikus növénye, mert igénytelen, kiváló szárazságtűrő, jó alkalmazkodó képességű, hosszú élettartamú, kaszálva és legeltetve egyaránt jól hasznosítható, zöldhozama kiváló, takarmányértéke jó. Magtermőképessége kisebb, mint a kultúrrozsé. Alkalmas az erózió és a defláció elleni védelemre.

Éghajlatigénye

Az őszi gabonafélék között a legjobban bírja a hideg éghajlatot, télálló és fagytűrő képessége igen jó.

Őszi fejlődésének a csapadékosabb, enyhe és hosszú ősz kedvez, mert ilyen körülmények között jobban bokrosodik, erőteljesebb gyökérzetet fejleszt, fagytűrő képessége fokozódik és a tavaszi szárazságot is jobban elviseli. Erőteljesebb gyökérzetének köszönhetően a szárazságot igen jól tűri.

A kaszálások utáni csapadék a gyorsabb sarjadzást segíti. A szemképződés ideje később kezdődik, mint a kutúrrozsé, később érik, így a szemképződéskori száraz, meleg időjárás a szemtermés-hozamot csökkenti.

Talajigénye

Jól fejlett gyökérzetéből adódó élelmességének köszönheti, hogy a gyenge tápanyagszolgáltatású, rossz vízgazdálkodású, sekély termőképességű talajokon is termeszthető, ahol más gabonaféle már sikerrel nem kecsegtet. Így vethető a humuszban szegény futóhomokon és az erodált talajokon.

Természetesen a humuszos homoktalajok kedvezőbb termőhelyi adottságot biztosítanak számára.

Vetésváltása

Jelenlegi „rozstalajaink” gyenge termékenysége nagyon leszűkíti e talajokon termeszthető növények körét. Szerencsére azonban az évelő rozs egyik „legegészségesebb” növényünk, mert kevés a betegsége és kártevője, igen jó gyomelnyomó és szárazságtűrő, így az előveteményre kevésbé igényes.

Mivel ősszel korán- már szeptember közepén- megkezdjük vetését, így fontos, hogy az elővetemény a vetést megelőzően legalább 3-4 héttel lekerüljön a talajmunkák megfelelő minőségű elvégzése érdekében. Jó előveteményei a homokon termeszthető pillangós növények.

Nagytömegű szár- és tarlómaradványt visszahagyó elővetemény növények után nehezebb ülepedett, kellően tömör magágyat készíteni.

Tápanyagigénye

A rozs tápanyagigényét alapvetően műtrágyával elégítjük ki. A gyenge tápanyagellátottságú homoktalajokon főleg a nitrogén nagyon kevés, így legnagyobb terméknövelő hatást a N-műtrágyázás eredményezi. Az első hasznosítási évben 18-22 t/ha zöldterméssel számolhatunk, melynek N-igénye 80-100 kg/ha hatóanyag. Megközelítőleg ugyanennyi nitrogénre van szükség, ha az első évben magot fogunk és utána még egy növedéket zölden hasznosítunk.

A nitrogén 1/3-át célszerű alaptrágyaként a vetést megelőző munkákkal a talajba dolgozni. Nagyobb adagú N-műtrágyázást ősszel ne végezzünk, mert a növény N-igénye tavaszig nem nagy, s a laza homoktalajon a nitrogén kimosódik az őszi téli csapadék hatására.

A nitrogén fennmaradó részét fejtrágyaként adjuk ki a télvégén, kora tavasszal. A 2. és 3. hasznosítási években a zöldtermés nagyobb, 25-30 t/ha/év. E terméshozam N-igénye 120-140 kg/ha.

A nitrogéntrágyázást megosztva célszerű elvégezni, 60 százalékát tél végén, kora tavasszal, 40 százalékát az első növedék betakarítása után kell kiszórni. Foszforigénye nem nagy, 3-4 éves hasznosításnál 100-200 kg/ha hatóanyag, amit a teljes hasznosítási időszakra alaptrágyaként juttassuk ki. Káliumigénye 3-4 éves hasznosítás esetén 240-300 kg/ha hatóanyag.

A kálium kiadható teljes mennyiségében alaptrágyaként vagy megosztva 50%-át alaptrágyaként és 50%-át a 2. hasznosítási év végén ősszel kiszórva.

Talajművelése

Az évelő rozs nem igényli a mélyművelést, elégséges a 15-20 cm mélységű talajelőkészítés. Így az alapművelést az esetek többségében tárcsázással végezzük. Szántásos talajelőkészítést csak nagy tömegű szármaradvány bedolgozásakor alkalmazzunk.

A 20-25 cm mélységű szántás legalább 3-4 héttel előzze meg a vetést. Fontos, hogy a tarlóhántás, az alapművelés után a talajt lezárjuk, tömörítsük, hengerezzük. Deflációnak kitett futóhomok talajokon a tarlóhántás gyakran elmarad és csak vetés előtt kell szántani, tömöríteni.

Vetése

Vetésre csak jó minőségű, fémzárolt vetőmagot célszerű felhasználni. Az évelő rozs könnyen kereszteződik a kultúrrozzsal és elveszti évelő jellegét. Ezért ismeretlen származású vetőmagot vagy saját szaporításból származó vetőmagot- ahol az izolációs távolságot nem tudtuk betartani és a kereszteződés előfordulhatott- nem szabad elvetni.

Az évelő rozs vetésének ideje szeptember közepe. Gabona sortávolságra- 12-15 cm-re vetjük a hektáronkénti 2,5-4,0 millió csírát, ami 50-60 kg/ha vetőmagmennyiségnek felel meg. Folyóméterenként 40-50 szemet vessünk el. Néhány biológiai igényének a 3-cm körüli vetésmélység felel meg legjobban, jól tömörített vetőágyban. Lazább homokon azonban mélyebbre 3-5 cm-re vessük, és vetés után gyűrűshengerezzük.

Növény védelme

Az évelő rozs viszonylag „egészséges” növény, betegségek és kártevők ellen az esetek többségében nem kell védekezni. Az első évben fejlődési erélye, bokrozódása kisebb, mint a kultúrrozsé, így gyomelnyomó hatása mérsékeltebb.

Megfelelő tőszám, beállottság és bokrosodás mellett nem igényel vegyszeres gyomírtást. Csak ritka, gyengén fejlett állománynál szükséges a vegyszeres gyomírtás a kalászos gabonáknál használatos szerekkel, A további időszakban az erőteljes borosodásával és fejlődésével a gyomokat elnyomja és a kaszálással is írtjuk a gyomokat, így vegyszeres gyomírtást nem igényel.

Betakarítása

Szemtermése kevés 0,5-1,0 t/ha, így elsősorban zöld hasznosítása javasolható. Ha magfogásra is termesztjük, akkor figyelembe kell venni, hogy virágzása később (június első dekádja) és érése, betakarítása a kultúrrozsnál jobban kitolódik.

Túlérésbe kalásztörésre hajlamos. Az első évben a magfogás után kisarjadva még egy növedéket ad. Zöld hasznosítás esetén az első évben két növedékkel, a további években két növedékkel és egy harmadik sarjú növedékkel számolhatunk.

Kaszálását a kalászhányás kezdetén célszerű végezni, mert utána gyorsabban elvénül és takarmányértéke csökken. A fiatal növedék, a sarjú takarmányértéke, fehérjetartalma 20% körüli (szárazanyagra számítva).

Erőteljes gyökérzetű, kiváló bokrosodó képességű, a növényenkénti hajtásszám a 100-at is elérheti. Növénymagassága az első évben 100 cm körüli, a 2. évtől 150-160 cm. Felálló növekedési típusú, kalásza közepes hosszúságú, laza tömöttségű.

Gyors sarjadzó képességű, évelő tulajdonsága következtében 3-4 évig kiritkulás nélkül eredményesen hasznosítható.