Facélia: Megvásrolható kiszerelés 20kg

Kiszerelés: 20kg fémzárolt  HIÁNY CIKK!

Ár:   ft+27% áfa/kg.             https://gyorgymag.hu/vasarlasi-igeny

Központi raktárban tárolt áru, kiszállítással tudjuk eljuttatni a megrendelőnek.

Botanikai jellemzése

A mézontófű egyéves, 50-90 cm magas, érdes szőrökkel borított növény. Szára üreges, kezdetben lágy, később megfásodik, felső részén elágazó. Levelei egy-kétszeresen szárnyasan szeldeltek. Virágzata folyamatosan nyíló, kunkorodó, füzérszerű. A virágok ülők vagy rövid kocsányúak, halványkékek. A párta összenőtt, a porzók és a bibe hosszan kiállnak belőle.

A párta belső oldalán mézfejtők vannak. Idegentermékenyülő növény. Termése egyrekeszű, négymagvú tok. A mag sűrű sorokban rücskös, ezermagtömege: 1,4-1,8 g.
 
A lágyszárú növények között a legjobb mézelő növény. Méztermőképessége elérheti a 200 kg/ha-t. Felhasználási területei: takarmányozás (főleg silózva), zöldtrágya, vetőmagtermesztés. A hazánkban termeltetett vetőmag nagy része zöldtrágya célból kerül elvetésre Nyugat-Európában.

Éghajlatigénye

Az országban a fagyzugos, vagy északnak lejtő területek kivételével mindenütt termeszthető. Az elvetett mag a csírázáshoz nedves talajt igényel. Vízigénye a vegetáció során nem nagy.
 
A virágzás idejéig a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező számára. A virágzásig hullott csapadék mennyisége általában meghatározza azt, hogy milyen nagyságúra tudnak kifejlődni a növények, és mekkora lesz a terméshozam.
 
Rossz vízgazdálkodású talajon, száraz tavaszon gyengén fejlődik, a vetés kiritkul, a növény alacsony marad. A virágzást követően a megtermékenyülés után az aszályos időjárásra kevésbé érzékeny.

Talajigénye

A mézontófű a legszebb állományt a jó kapilláris vízemelő képességű és jó vízháztartású középkötött csernozjomokon és barna erdőtalajokon adja. Ezeken a talajokon azonban fokozódik a megdőlés és ezért a termésingadozás veszélye - elsősorban csapadékos tavasz esetén -, ezért a magtermesztésre inkább az ettől gyengébb adottságú, sekélyebb termőrétegű talajok az alkalmasak.

A silány homok-, szikes-, kötött agyagtalajokat, valamint a hideg, mélyfekvésű vizes területeket nem kedveli. Ezeken a talajtípusokon a tavaszi magágyelőkészítés munkáit sem lehet megfelelő minőségben elvégezni.

A nitrogénben dús talajokon könnyen megdől, ami betakarítási nehézséget, végső soron terméscsökkenést okoz.

Vetésforgó

A facélia kora tavaszi vetésű növény, a vetésforgóban való elhelyezése gyakran nem előre tervezett, hanem eseti jellegű.

Terület kiválasztáskor azonban a következő szempontokra legyünk tekintettel:
 
A facélia mag nehezen tisztítható, ezért a vegetáció során az állomány gyommentessége alapkövetelmény. Gyommagokkal erősen fertőzött területre ne kerüljön.
 
Mivel a növény érése, valamint betakarítása során nagy mennyiségű magot hullat, ezért önmaga után legalább 3 évig nem kerülhet. Előveteménye ne legyen pillangós, gyeptörés, vagy istállótrágyázott növény.

A vetésforgóba jól beilleszthető kalászosok, len, valamint nem istállótrágyázott kapások után.

A mézontófű minden kultúrának jó előveteménye.

Tápanyagigénye

A facélia rövid tenyészidejű növény, ennélfogva könnyen felvehető tápanyagokat kíván. Nem ajánlatos frissen istállótrágyázott földbe vetni annak gyomosító hatása, valamint a megdőlésre hajlamosító nitrogén tartalma miatt.

Célszerű, ha az istállótrágyázást követő második, harmadik évben kerül elvetésre.
 
Tápanyagigényét műtrágyákkal elégítjük ki. A műtrágyázás nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is befolyásolja.
 
A foszfor elsősorban a magtermés növelésére és az érés gyorsítására van hatással. A szuperfoszfát adagot ősszel a talajelőkészítés megkezdése előtt célszerű kiszórni 45-55 kg/ha hatóanyag mennyiségben (pl. 200-250 kg/ha Szuperfoszfát).
 
A kálium a szárat szilárdítja és a mag csíraképességét fokozza, a növény gyökérzetének fejlődését és a magvak egyenletesebb érését befolyásolja. Kálium műtrágyából a javasolt mennyiség 45-65 kg/ha hatóanyag.
 
Hangsúlyozzuk, hogy a növény megdőlésre fokozottan hajlamos, ezért a nitrogén műtrágyát csak mérsékelt adagban és indokolt esetben szórjuk ki, elsősorban a gyenge N-ellátottságú területekre.

A terítés egyenletességére fokozottan figyeljünk! A facéliának nitrogén műtrágyára elsősorban kora tavasszal van szüksége amikor a talaj N-szolgáltató képessége az alacsony talajhőmérséklet miatt mérsékelt. Ezért - indokolt esetben - a vetést megelőző talajművelés előtt ajánlott 45-60 kg/ha hatóanyag 34 %-os ammónium-nitrát formájában való kijuttatása. A gyakorlatban bevált a magágykészítéskor kijuttatott komplex műtrágya is 2-3 q/ha dózisban.

Talajelőkészítés

A mézontófű kezdeti fejlődése az elvetését követő 25-30 napig vontatott, ezért gyomosodásra hajlamos. A jó talajelőkészítés egyik fontos feltétele a kellő időben, jó minőségben elvégzett őszi szántás.

Ha a facélia korán betakarított növény után kerül a vetésforgóba (gabona, borsó, egynyári-szálas zöldtakarmány, stb.), akkor a lekerülő elővetemény után sekély tarlóhántást végezzünk, amit hengerrel zárjunk le.
 
A kikelt gyomokat még virágzásuk előtt tárcsával forgassuk alá. Ezzel az eljárással megőrizzük a talaj nedvességét, és gyérítjük a talaj gyommagkészletét.

Nyár végén, ősszel az alapműtrágyák (szuperfoszfát, kálisó) kiszórása után a talajtípustól és talajállapottól függően 22-32 cm-es mélyszántást végezzünk. Fontos az őszi szántás elmunkálása azért, hogy a tavaszi vetéshez ülepedett magágyat kapjunk.

Az elmunkálást kapcsolt talajzáró eszközzel végezzük, ami a talajtípusnak és a talajállapotnak megfelelően lehet simító, gyűrűshenger, hengerborona. Nagy szártömeget visszahagyó és későn lekerülő elővetemény után a megfelelő minőségű szántás érdekében szükséges a visszamaradt szártömeg szántás előtti felaprítása. A szárzúzás után nagy szögbe állított, éles tárcsalapokkal szerelt tárcsás borona a szármaradványok további aprításán túl azok talajba keverését is biztosítja.
 
Tavaszi szántásba a mézontófű nem vethető! Ha az őszi szántás elmaradt volna, akkor táblacserére van szükség. A lassan, vontatottan kelő, fejlődő facélia csak aprómorzsás, egyenletes, barázda- és bakhátmentes kertszerűen elmunkált talajba vethető. A talajelőkészítés során lényeges szempont a talaj vízkészletének megóvása.
 
A vetőágy készítését március második dekádjában kezdjük, mely során az esetlegesen szükséges nitrogén vagy komplex műtrágyát kijuttatjuk és a magágy készítése során a talajba sekélyen bemunkáljuk. A művelés mélysége e munkafázisnál 4-5 cm legyen, erre igen alkalmas az egyenletes mélységben dolgozó kombinátor. Kötött, illetve nedves talaj esetén a vetést megelőző henger járatása elhagyható.

Vetés

Az általában szeles, szárazabb április gyakorisága miatt a vetőmagtermesztésre szánt mézontófű vetésének ideje március második fele.

A megkésett vetés - csapadék nélkül - hiányos keléssel, kellően meg nem erősödött növényállománnyal jár együtt, melynek következménye a gyomos állomány, később pedig az egyenetlen érés.

A túl korai vetés szintén egyenetlen kelést, a kikelt növények gyenge fejlődését okozhatja.

A vetés paraméterei a következők:
Sortávolság: dupla gabonasortáv
Vetésmélység: 2-3 cm, könnyű talajon 3-4 cm
Kivetett magszám: 450-500 db/m²
Ezermagtömeg: 1,4-1,8 g
Vetőmagmennyiség 5-7 kg/ha (az adott mennyiség magtermesztéshez szükséges!)

Zöldtrágya készítéséhez 12-15kg/ha, a szükséges vetendő mag mennyiség.

Növényvédelem

A facélia a gyomosodás elleni védekezésen kívül, általában a tenyészidőben ápolást nem igényel.

A tenyészidőben mechanikai gyomirtásban, kapálásban nem részesíthető a sűrű vetésű állomány.

A gondosan előkészített magágy, az optimális idejű vetés mind azt a célt szolgálják, hogy a közismerten gyenge kezdeti fejlődésű facélia minél előbb megerősödjék a felgyomosodás veszélye nélkül. Ha már a kezdeti fejlődése során a gyomok túlnövik, elnyomják, akkor érdemi termésre nem számíthatunk.

Ezért szükséges hangsúlyozni a gyommentességet biztosító vetés előtti mechanikai, majd a később elvégzendő vegyszeres gyomirtás fontosságát.

A mézontófű magja - mint már említettük - igen nehezen tisztítható úgy az egyéb magvaktól, mint a betakarítási hulladékoktól, ezért különös tekintettel kell lennünk az alábbi gyomnövényekre:

Vadzab (Avena), köles (Panicum), kakaslábfű (Echinochloa), fakó muhar (Setaria), arankafélék (Cuscuta), sóskafélék (Rumex), galajfélék (Galium), maszlag (Datura), vadrepce (Sinapis), keserűfűfélék (Polygonum), káposztafélék (Brassica).
 
A facélia vegyszeres gyomirtására hivatalosan engedélyezett készítmény nem áll rendelkezésre.
A gyakorlati tapasztalatok alapján két különböző típusú, hatásmódú herbicid használata terjedt el:
Klopiralid hatóanyag-tartalmú szerrel
Linuron hatóanyag-tartalmú szerek

Mindkét szer postemergensen (kelés után) kerül alkalmazásra, a szer kiválasztása a tábla gyomviszonyainak függvénye.
A linuron hatóanyag-tartalmú szerek elsősorban az egyéves kétszikűek ellen hatékonyak.

Eredményesen használhatók vadrepce, disznóparéj-, libatop-, keserűfűfélék, repcsényretek ellen.

Nem hatásos csattanó maszlag, árvakelésű napraforgó ellen.

Alkalmazásának menete a következő: Postemergensen kell kijuttatni akkor, amikor a facélia elérte a 8-10 cm-es nagyságot, valamint a gyomok is optimális fejlettségűek (szik- két- leveles stádiumban vannak).

A permetezés előfeltétele, hogy a növényállomány száraz, a levelek viaszrétege pedig sértetlen legyen.

Ezért meg kell várni a reggeli harmat felszáradását, valamint eső után 2 napig nem szabad permetezni. Elhúzódó gyomkelés esetén gyakorlati tapasztalat alapján lehetséges az osztott kezelés, a két permetezés közötti 1hét eltéréssel.
Mezei acat, árvakelésű napraforgó, pipitér- és szikfűfajok előfordulása esetén alkalmazhatók a klopiralid hatóanyag-tartalmú készítmények. Hatásosak a keserűfűfélék, parlagfű ellen is.

Mindkét típusú szer még optimális feltételek között is némi toxikus hatással van a mézontófűre, ezért igen körültekintően kell eljárnunk!

Csak pontosan beállított, precízen dolgozó géppel szabad a kezelést végrehajtani.
A facéliának ez idáig sem olyan rovarkártevője, sem betegsége nem lépett fel ami ellen a vegyszeres védekezés indokolt lenne.

A facélia idegentermékenyülő növény, ezért nagyon előnyös a maghozamra nézve, ha lehetőség van méhcsaládok kihelyezésére. Egy hektár facélia beporzására 8-10 db méhcsaládot szoktak kitelepíteni.

Betakarítás

A facélia aratásának nehézségét az jelenti, hogy egyenetlen magérés jellemzi.

A magvak egy növényen, sőt egy virágzaton belül sem érnek egyszerre, általános, hogy a virágzat alsó harmadán a magok teljesen érettek, peregnek, míg a felső harmadon éretlenek, szétnyomhatóak, olykor díszlő virágot találunk.
 
A növény felső részén lévő magvak érését nem várhatjuk meg, mert akkor a túlérett alsó virágzatban található magok kiperegnek. Aratásra azt az időpontot kell pontosan megválasztani, amikor a legnagyobb mennyiségű, jó minőségű magtermést tudjuk betakarítani.

Ekkor a virágzat alsó 60-70 %-a megbarnul és a benne lévő magok kávébarnára színeződnek.

A tavasszal sok nitrogént kapott, vagy tápanyagban gazdag talajon, esős nyár esetén a facélia aratás idejére sokszor megdől, ilyenkor a betakarítása nehezebb, az időpont megválasztása kritikus.
A betakarítás idejének helyes megválasztása nemcsak a termés mennyiségét, hanem a magvak csíraképességét is meghatározza.
Átlagos viszonyok között 400-600 kg/ha betakarítható termésre számíthatunk.
A mézontófű betakarítása egy, illetve két menetben történhet, a kétmenetes a gyakoribb.

Az egymenetes betakarítás esetén kombájnnal végezzük el a betakarítást. Ebben az esetben az egyenetlen érés miatt nem hagyható el valamely defóliáló szer (pl. REGLONE) használata a betakarítás előtt. Az állomány mesterséges leszárítása után kezdhető el a betakarítás.

Az egymenetes betakarításnak két fontos hátránya van. Az egyik, az óriási időjárási kockázat, ugyanis ha a deszikkált állományt vihar, erős szél éri, akkor a magvak nagy része kipereg, földre hull, alig lesz betakarítható termés. A másik dolog, hogy a magvak csíraképessége sem lesz egyöntetű, ami minőség vizsgálatkor problémát jelenthet.
A kétmenetes betakarítás során a facéliát először rendre vágjuk, majd a renden való tökéletes száradás után kombájnnal csépeljük ki a magot. Csak a tökéletesen száraz facélia takarítható be!
A kétmenetes betakarítás előnye az, hogy rendrevágás után a virágzat alsó harmadában már teljesen érett magok még a tokból nem peregnek tömegesen, a virágzat középső harmadában lévő magvak pedig az 8-10 napos renden való száradás során nagy részben teljes értékű vetőmaggá érnek. A virágzat csúcsán lévő, éretlen magvakra, magkezdeményekre nem lehetünk tekintettel.
 
A minél több értékes mag betakarítása érdekében mindenképpen harmatos, nedves, vonódott állapotban kell a rendre vágást elvégezni.

Erre legalkalmasabbak az esti, éjszakai, illetve a hajnali órák. Úgy a túl koraira időzített rendre vágás, mint a megkésett, jelentős hozamkiesést jelent.

A rendre vágás során a tarlómagasság 10-15 cm-es legyen. Erre feltétlenül szükség van, mert így a levágott facélia nem érintkezik a talajjal, és ha a több napos renden száradás közben meg is ázik, sokkal könnyebben szárad meg újból.

Alacsony tarlón erre nincs lehetőség. A többszöri megázás, esetleg jégeső következtében számítani kell magpergésre.