2026 árak
kiszerelés: 150 000 szem / zsák
OptiFit kezelés: Rhizobium baktérium-készítménnyel készre oltva (HICoat Super)
ár: 25 000 ft + áfa / zsák érécsoport: 0000, Ajánlott tőszám/ ha: 600 000 - 700 000, ajánlott sortáv 24 cm bővebb leírásért kattintson ide
ár: 25 000 ft + áfa / zsák érécsoport: 000, Ajánlott tőszám/ ha: 600 000, ajánlott sortáv 24-45 cm bővebb leírásért kattintson ide
ár: 27 000 ft + áfa / zsák érécsoport: 000, Ajánlott tőszám/ ha: 600 000, ajánlott sortáv 45-60 cm bővebb leírásért kattintson ide
ár: 27 000 ft + áfa / zsák érécsoport: 00, Ajánlott tőszám/ ha: 600 000, ajánlott sortáv 45-60 cm bővebb leírásért kattintson ide
ár: 26 000 ft + áfa / zsák érécsoport: 0, Ajánlott tőszám/ ha: 450 000-550 000, ajánlott sortáv 45-76 cm bővebb leírásért kattintson ide
ár: 80 000 ft + áfa / zsák kiszerelés: 20 kg / 5 ha bővebb leírásért kattintson ide
Az alábbi vetőmagok alapesetben csávázatlanok.
Rizóbium-oltás Liquifix 120-al: 5 000.-Ft + áfa / ha
Maxim 025 FS + Liquifix 120: 6 000.-Ft + áfa/ ha
140 000 mag papírzsák 0,25 ha Ár: 76 000 ft+áfa /ha 2,8 millió mag big bag 5 ha Ár: 74 000 ft+áfa/ha VÁSÁRLÁSI IGÉNY ELKÜLDÉSE / RENDELÉS INFÓK: JOBB FELSŐ SAROK A LAP TETEJÉN
140,000 mag papírzsák 0, 25 ha Ár: 76 000 ft+áfa/ha
2,8 millió mag Big-bag 5 ha Ár: 74 000 ft+áfa/ha
VÁSÁRLÁSI IGÉNY ELKÜLDÉSE / RENDELÉS INFÓK: JOBB FELSŐ SAROK A LAP TETEJÉN
140 000 mag papírzsák 0,25 ha Ár: 76 000 ft+áfa/ha 2,8 millió mag big bag 5 ha Ár: 74 000 ft+áfa/ha VÁSÁRLÁSI IGÉNY ELKÜLDÉSE / RENDELÉS INFÓK: JOBB FELSŐ SAROK A LAP TETEJÉN
140 000 mag papírzsák 0,25 ha Ár: 76 000 ft+áfa/ha
2,8 millió mag big bag 5 ha Ár: 74 000 ft+áfa/ha VÁSÁRLÁSI IGÉNY ELKÜLDÉSE / RENDELÉS INFÓK: JOBB FELSŐ SAROK A LAP TETEJÉN
A szója sokoldalúan hasznosítható hüvelyes növény. A hüvelyesek közül az egyik legértékesebb növényünk, amely a nagy biológiai értékű beltartalma miatt emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra, valamint széles körű ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas.
A szójamag 36-42 % fehérjét és 18-22 % olajat, valamint különböző vitaminokat (A, B, E, K, stb.) és biológiailag aktív vegyületeket is tartlmaz.
A fehérjék közül legnagyobb mennyiségben az albuminok (5-7 %) és a globulinok (60-70 %) találhatók a szójában. A szójafehérje aminósav összetétele alapján biológiailag majdnem teljesértékű fehérjének tekinthető, mivel a legfontosabb aminósavak (triptofan, lizin, cistin, leucin, stb.) megtalálhatók benne.
A szójaolaj - amelynek igen sokféle felhasználási lehetősége van, pl. kitűnő minőségű étolaj - a félig száradó olajok csoportjába tartozik.
A többi hüvelyes növényhez hasonlóan nem csak a szójamag, hanem az egész növény gazdag fehérjében. Ezért a szója szálas- és tömegtakarmányozás céljára is termeszthető.
Mint szálas- és tömegtakarmányt rendszerint más növényekkel társítva termesztik (szójás csalamádé, szójás silókukorica, stb.)
A szója (Glycine soja /L./ Sieb. et Zucc) a Glycine nemzetségbe tartozik. A szója morfológiailag a babhoz hasonló egynyári, dudvás szárú növény.
Gyökérzete 1,3-2 m mélyre hatoló karógyökér, dús gyökérágakkal, melyek a felső 20-30 cm-es rétegben 30-40 cm szélességben hálózzák be a talajt. Szára a bokorbabéhoz hasonló, de annál merevebb. Fajtától függően 20-150 cm magasra nő.
Szára az alsó harmadban erősen elágazik. Levelei hármasan összetettek. A levélkék alakja igen változatos: rendszerint megnyúltabb vagy zömökebb tojásdad alakúak. (A bab leveleihez hasonlóak.) A levelek és a szár, vagyis az egész növény erősen szőrözött. Éréskor a levelek - fajták szerint - lehullanak, vagy a száron maradnak. Virágzata fajtánként változó, lazább vagy tömöttebb fürtvirágzat, 3-10 virággal.
A virágok színe lila, rózsaszín, fehér, vagy ezek kombinációja. A szója öntermékenyülő növény. Termése kard vagy sarló alakú hüvely. A hüvelyekben 2-4 mag fejlődik. A hüvelyek csüngők és erősen szőrözöttek. Színük éréskor sárga vagy barna. A köztermesztésben lévő fajták ezermagtömege 140-200 g körül van. Magja lapítottan gömbölyded alakú (hasonlít a babhoz).
A mag nagyságától függően van: apró, középnagy és nagymagvú szója.
75-500 g között váltakozik.
Színe a fajtára jellemzően változó: sárga, citromsárga, zöld és barna, fekete, barnás-zöld, szürkés, stb.
A gyakorlat a szójafajtákat 5 érési csoportba sorolja: igen korai 00; korai 0; közepes I; késői II; igen késői III. fajták. (Hazánk szélsőséges időjárása miatt az ország egész területére viszonyítva - ez a besorolás csak viszonylagosnak tekinthető.) Magtermesztésre hazánkban csak a rövidebb tenyészidejű - általában szeptemberben beérő - korai és közepes érésű fajták alkalmasak. A későbben érő (II.) fajták csak a déli országrészekben termeszthetők eredményesen.
A szója az éghajlatra - a hőmérsékletre és a csapadékra - nagyon igényes növény.
Melegigényes, de a tavaszi fagyokra nem olyan érzékeny, mint a bab.
Nyáron szereti az egyenletes meleget, virágzáskor és magkötéskor pedig csapadékot és páradús levegőt igényel. A hazánkban termeszthető fajták közül a korábban érők 2200-25000C hőösszeget, a későbben érők pedig 2600-27000C hőösszeget igényelnek.
Átlagos időjárású évjáratok esetén ezek a hőösszegek adottak, ezért a termesztett fajták a termőtájtól függően szeptember közepére, végére beérnek. A másik fontos időjárási tényező a kellő mennyiségű csapadék és a csapadékkal összefüggő páratartalom.
Hazánkban a csapadék mennyisége általában elég a szójatermesztéshez, de az eloszlása és a levegő páraszegénysége már akadályozza az eredményes termesztést. Ezért nagy jelentősége van hazánkban a szója öntözésének.
Egyébként öntözés nélkül is termeszthető, mivel a szója nagyon jól hasznosítja a talajok víztartalékait.
De öntözéssel még biztonságosabbá tehető, sőt az ország egyes részein csak öntözéssel termeszthető a szója hazánkban. Az eredményes termesztés nagy mértékben a virágzáskor és a hüvelykötés idején hullott csapadéktól vagy öntözéstől függ.
A szója átlagosan 300-350 mm csapadékot igényel a tenyészidőben; és nagy termésre akkor van lehetőség, ha a júniusi, júliusi és augusztus első felének csapadék mennyisége egyenletes eloszlásban 160-180 mm felett van.
A szója meleg- és páraigényéből következik, hogy elsősorban hazánk délibb és nyugatibb tájain- a Dunántúl nyugati és délkeleti részein - valamint a párás folyóvölgyekben termeszthető sikeresen.
Az ország többi részein - így a Tiszántúl keleti felén - már csak öntözéssel termeszthető. A Duna-Tisza köze, Észak-Magyarország és Tiszántúl egyes részei viszont már alkalmatlanok a szója termesztésére.
A szója a talajtípus iránt - ha a kultúrállapot megfelelő - kevésbé igényes. Még a talaj kémhatása iránt sem érzékeny. Jól díszlik a gyengén savanyú (5-6 pH), a közömbös és a gyengén lúgos (8 pH) talajokon is.
De mindezek ellenére biztos és nagy termést csak jó talajokon várhatunk a szójától. Ezért üde fekvésű, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag középkötött vályogtalajokon érdemes termeszteni.
Terméketlen, homokos talajokra nem való, és a hideg, mélyfekvésű agyag és szikes talajokon sem termeszthető. Helye a növényi sorrendben. A szója az elővetemények iránt sem igényes. Rendszerint kalászosok után kerül, de trágyázott kapások - a szója és a napraforgó kivételével - és más növények után is vethető.
A szója elővetemény értéke sem olyan rossz, mint amilyennek korábban tartották. Ezért a korai fajták után még őszi kalászost is vethetünk. De ha később érő fajtákat termesztünk, helyesebb tavaszi kalászost vetni a szója után.
A szója a hüvelyesek közül a legtápanyag-igényesebb növényünk. Ezért szükséges, hogy a tenyészidő folyamán - különösen a virágzás és hüvelyképzés idején - a tápanyagok megfelelő mennyiségben és arányban álljanak a növények rendelkezésére. A szója fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 6,2 kg N, 3,7 kg P2O5, 5,1 kg K2O, vagyis 15 kg vegyes - N, P, K - hatóanyag. A MÉM NAK-szerinti fajlagos műtrágyaigény, hatóanyag kg/t - közepes és jó tápanyagellátottságú talajokon -: 49-68 kg N, 40-54 kg P és 40-54 kg K. Természetes, hogy a konkrét műtrágyázás során - a többi növényekhez, főleg a hüvelyesek trágyázásához hasonlóan - ezek a tápanyagmennyiségek is módosulnak. Nagyon sok helyen 10 kg körüli vegyes műtrágya-hatóanyaggal állítanak elő 100 kg termést.
A szója viszonylag kevés nitrogént igényel, mivel szükségletének kb. 40 %-át a légköri N megkötésével fedezi. Egyébként a szója N-trágyázását több tényező is módosítja, pl. a vetőmag baktériumos oltása, és az, hogy a területen termesztettek-e már szóját, vagy csak most kezdődött el.
Bárhogy van is, az biztos, hogy a szója kezdeti fejlődésének elősegítéséhez szükséges a N-műtrágya mennyiségének 40-60 %-át, kb. 40-50 kg/ha N-hatóanyagot starterként a talajba dolgozni. A nitrogén műtrágyázással a szójánál is vigyázni kell, mert a túlzott adagolás erős gyomosodást, késői érést vagy megdőlést okozhat.
A szója foszfor és káliumigénye elég nagy. Ezért nagy jelentősége van a szója igényére és a körülményekre - talajtápanyag-ellátottság - alapozott foszfor és kálium műtrágyázásnak. A foszfort és a káliumot teljes mennyiségben ősszel kell kijuttatni és szántással a talajba keverni.
Mind az őszi, mind a tavaszi talajelőkészítő munkák azonosak a többi tavaszi vetésű növényekével, főleg a hüvelyesek talajelőkészítésével.
A vetéshez nemcsak jó minőségű vetőmagra van szükség, hanem a vetőmagot elő is kell készíteni. A vetőmag-előkészítés két fontos elemből áll: csávázásból és oltásból.
Csávázáshoz Fuzárium és palántadőlés (Pythium és Rhizoctomia) ellen csak rhizobiumbaktériumokat kímélő szerek használhatók.
A szója oltását csávázás után kell végezni és ugyanúgy kell a vetőmagra juttatni, mintha újból csáváznánk (nedvesített porcsávázás).
A szója csírázásához legalább 6-80C talajhőmérséklet kell, ezért a szóját nem szabad korán vetni. Az optimális vetésidő április közepén van, de a gyors és egyenletes kelés érdekében április közepén van, de a gyors és egyenletes kelés érdekében április második felében is vethető.
A szóját 50 cm-es sortávolságra kell vetni.
A vetésmélység - a talaj kötöttségétől és nedvességtartalmától függően - 3-6 cm legyen.
A szükséges vetőmagmennyiség az alkalmazott vetésmódtól, a fajtához igazított növényszámtól és a vetőmagvak korábban érő, kisebb testű fajtákat sűrűbbre, a későbben érő - vegetatívabb típusú - fajtákat pedig ritkábbra kell vetni. Így a javasolt hektáronkénti csíraszám 550-700 ezer között változik.
(Átlagos ezermagtömegű vetőmagvak esetén ez 50-120 kg/ha vetőmagnak felel meg.)
Magágykészítéskor akkor van szükség talajfertőtlenítésre, ha a felvételezéskor négyzetméterenként 3 db. drótféreg és pajor található. A talajfertőtlenítőt a talajba 5-8 cm-re kell a vetés előtt bedolgozni.
A szója növényápolása kémiai és mechanikai gyomirtásból áll. A vegyszeres gyomirtás mellett mechanikai gyomirtásra is szükség van egyes évjáratokban. Igy a szóját a tenyészidő folyamán esetleg egyszer vagy kétszer géppel is meg kell kapálni (kultivátorozás). A kultivátorozás ne töltsön talajt a növényre, mert a betakarítási veszteséget növeli.
Vetés előtt és után is lehet szükség gyomirtó kezelésére. Jelentős termést csökkentő és betakarítási veszteség okozó gyomnövényei a muharfajok, a kakaslábfű, a disznóparéj és libatopfélék. Előfordul, hogy a vetés és kelés előtt alkalmazott vegyszerek ellenére is gyomosodik a szója.
Ilyenkor posztemergens kezelésre, vagy mechanikai gyomirtásra van szükség.
A szója betegségei közül vírusos rügyszáradás és a szója-sárgamozaik a legjelentősebb. Ellenük agrotechnikai módszerekkel védekezhetünk, így a négyéves váltás megtartásával és egészséges, magas szaporulati fokú vetőmag használatával.
Baktériumos eredetű betegségek közül a levélfoltosság a baktériumos fekély vagy hólyagos levélfoltosság a jelentősebb. Gombás betegségek a fuzáriumos hervadás, a fehérpenészes szárrothadás és a szójaperonoszpóra. Kártevők a bagolylepkék, a bogáncspille, az akácmoly, a rétimoly, az atkák és a levéltetvek, nemcsak károsítók, hanem betegségterjesztők is.
A szója az öntözést nagyon meghálálja. Általában 2-3 öntözésre van szükség, és általános irányelvként egy-egy öntözés vízmennyisége a talajállapottól függően 40-60 mm legyen. Az öntözés időszaka június közepétől augusztus közepéig tart (virágzáskor, hüvely- megkötéskor, zöldhüvely állapot).
A fajtáktól függően a szója szeptember közepére-végére érik be. A szója akkor érett és aratható, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben lévő magvak a fajtára jellemző színüek és a levelek már mind lehullottak. Ha az érés elhőzódik, akkor a szóját is deszikálni kell.
A lombtalanítást akkor lehet elkezdeni, amikor az alsó és a középső hüvelyek már érettek és a levélzet nagyobb része már lehullott. A szója legkisebb veszteséggel akkor aratható egymenetes aratásra beállított kombájnnal, ha a magvak nedvességtartalma 16-18 % körül van.
Aratás után a szóját szárítani kell. A szója szárítására is alkalmasak a különböző szárítók. De a szárítást csak alacsony hőmérsékleten szabad végezni, úgy, hogy a mag hőmérséklete nem emelkedhet 40-500C fölé. A vetőmagszója még ennél is kiméletesebb szárítást igényel, (35-400C).
A PAMELA szuper korai szójabab, világos színű köldökkel, közepes termetű, nagy szárstabilitású. Gyors fiatalkori fejlődés, magas ezermagtömeg jellemzi. A növekedés típusa félig korlátozott-korlátlan növekedésű. Metribuzin toleráns. Másodvetésre kiválóan alkalmas, termesztése így is sikeres lehet. Rendkívül fontos, hogy másodvetés esetén a meglévő talajnedvességet megőrizzük, ezért a lekerülő elővetemény után a lehető leghamarabb el legyen vetve. Az az ideális, ha betakarítás után már másnap, de legfeljebb néhány napon belül, megtörténik. Javasolt ott másodvetésben termeszteni, ahol mód van kelesztő-öntözésre. vissza a vetőmag listához
Az osztrák szójanemesítés egyik csúcsfajtája. Igen korai fajta, lila virágszínnel. Éréscsoportjának egyik legmagasabb termésű fajtája. Félig determinált -részlegesen elágazó, alacsony növekedésű fajta, amin éréskor szinte csak masszív csokrokba tömörülő hüvelyek láthatók, levelek már alig. Állománya gyorsan záródik, ezáltal a gyomokkal szemben jól versenyre kel. Nagyon jó a betegségellenállósága is. Magpergésre még beérett állapotban sem hajlamos. vissza a vetőmag listához
Nagyon jó terméspotenciállal rendelkező fajta. A fehérjetartalma is magas, így nagyon kiváló fehérjehozam érhető el vele. A legkülönbözőbb talajviszonyokhoz is jól alkalmazkodik. Kezdeti fejlődése gyors, hamar takarja a talajt. Világos köldökű, magpergésre nem hajlamos. Közepes teremtű, jó szárszilárdságú fajta. Jó a szárazságtűrő képessége is, igy összességében kiváló stressztűrő képessége folytán Klimafit minősítésű fajta, betegségeknek jól ellenáll. Metribuzinra nem érzékeny. vissza a vetőmag listához
Kiemelkedő termőképességű szójafajta. Az egész országban termeszthető. Magas a fehérjetartalma és a fehérjehozama. Kezdeti fejlődése gyors. Világos köldökű szója. Jó a szárszilárdsága. Magpergésre nem hajlamos, jó a betgségellenállósága. Metribuzinra nem érzéken vissza a vetőmag listához
Az ARTESIA, kiváló terméspotenciállal rendelkezik. Ausztriában 2021-ben a hivatalos állami kísérletekben 4280 kg/ha volt a termése, ami éréscsoportjának legmagasabb értéke. A köztermesztés is igazolja, hogy biztonságos beérés mellett, ezt a természintet a gyakorlatban is teljesíteni tudja. Köldökszíne sötétbarna. Kezdeti fejlődése erőteljes. Betegségellenállósága jó, különösen szklerotíniára. Közép-magas, szárszilárdsága nagyon jó. Indeterminált növekedésű, közepesen elágazó. Metribuzinra nem érzékeny. vissza a vetőmag listához
A TURBOSOY® BOOSTER GRANULÁTUM egy oltóanyag, amelyet közvetlenül alkalmaznak egyesével vetve. A speciális Rhizobia törzs hatékony biológiai nitrogéntrágyázáson keresztül növeli a szójabab terméshozamát.
Növényvédelem: Sortávolság (cm) / Kijuttatási mennyiség (kg/ha): 25 / 8,0 38 / 5,3 45 / 4,4 50 / 4,0 70 / 2,9 75 / 2,7 vissza a vetőmag listához