1. Füvesítés előtt elmarad a gyomírtás
Eredmény: változatos gyomoktól hemzsegő pázsit
Gyomos terület befüvesítésekor az első lépésnek a vegyszeres gyomirtásnak kell lennie. Erre a célra glifozát hatóanyagú vegyszert érdemes használni (pl.: Glialka, Roundup, Medallon), mely kipermetezve a gyomnövények levelén és szárán szívódik fel és pusztítja el azokat. 10-14 nap alatt fejti ki hatását, miközben eljut a növény minden földalatti részéhez (gyökér, rhizóma, tarack stb.) is, megakadályozva annak későbbi kihajtását. Vannak erőszakos gyomok (tarackos fűfélék, apró szulák, szeder, stb.), melyeknél akár kétszer is ismételni kell a kezelést. Számítani kell arra is, különösen egy nem rendszeresen nyírt terület esetén, hogy ezek a gyomok a megelőző években milliónyi magot is hoztak, melyek csak arra várnak, hogy a földbe keveredve kicsírázzanak. Ilyenkor a gépi kapálás és tereprendezés után pihentetni kell a talajt, megvárni, míg kihajtanak, majd újra vegyszerezni. Ugyanez a helyzet a hozatott termőfölddel is, amely jó eséllyel van fertőzve mikroszkopikus méretű magokkal.
2. Nem elegendő vastagságú termőtalaj
Eredmény: könnyen kiszáradó, tápanyaghiányos, sárgás, ritka fű
A gyep optimális fejlődéséhez minimum 10-15 centiméternyi termőrétegre van szükség. Ez raktározza a vizet és a tápanyagokat, ezért minél vékonyabb, annál gyorsabban szárad és merül ki. A sokkal gyakoribb öntözés és műtrágyázás ebben az esetben elengedhetetlen, de tökéletes megoldást nem biztosít, ezért már kertünk kialakításának kezdeténél ügyelni kell, hogy mindenhova legalább ez a minimális mennyiségű föld kerüljön.
3. Rossz minőségű tereprendezés
Eredmény: egyenetlen felszínű gyep, melyen elakadhat a fűnyíró is
Csupán az esztétikát szem előtt tartva is az igényesen elegyengetett föld legyen a célunk tereprendezéskor. Saját kertünkben ez lapáttal, talicskával, széles gyepgereblyével, jó szemmel és erős derékkal nem teljesíthetetlen feladat, ha viszont elmarad, azt később nagyon fogjuk bánni.
4. Sekély talajelőkészítés
Eredmény: hasonló, mint a sekély termőréteg esetén
Füvesítés előtt a letaposott, összeállt talajt fel kell ásnunk vagy kapálnunk legalább 10-15 cm mélyen, hogy elvégezhessük a tereprendezést, beforgassuk az elpusztult növényi maradványokat Az így megművelt föld könnyebben veszi fel, és tovább tartja meg a nedvességet és a tápanyagokat, akadályozza a pangó víz kialakulását, és a fű is könnyebben és mélyebbre növesztheti gyökereit, ami által nő a strapabíró képessége. A helyes talaj-előkészítésnél ne feledkezzünk meg a talajjavításról ás a szervestrágyázásról sem!
5. Helytelen mennyiségű és egyenetlenűl kiszórt fűmag
Eredmény: nehezen záródó, ritkás pázsit
Kis fűmagdózis esetén a gyomok is nagy előszeretettel bukkannak fel; a túl sok mag pedig olyan sűrűn kel, hogy a levegő nem bírja átjárni a nedves „csomókat” és gyors pusztítást végző penészgombák jelennek meg.
A helyes fűmagdózis 30-50 gramm/m2, melyet a lehető legegyenletesebben kell a felületen eloszlatni.
6. A fűmag túl mély vagy túl sekély bedolgozása
Eredmény: foltokban csírázó fű
A magvetés után a magot a talaj felső fél-egy cm-es rétegébe kell bekeverni. A csírázáshoz a fűmag némi fényt és oxigént is igényel, ezért káros a mélyre juttatása. A föld felszínén heverő csírázó magot viszont a gyors kiszáradás veszélyezteti.
7. Hengerelés hiánya
Eredmény: hiányosan kelő, egyenetlen felületű gyep.
Füvesítés során két hengerelésre van szükség: egyszer a tereprendezés után, vetés előtt, hogy az esetlegesen mélyebben fellazított részeknél megjelenő süppedések még a vetés előtt előjöjjenek, és gereblyével korrigálni tudjunk azokat. A vetés utáni hengerelés jelentősége az, hogy a maghoz tömörítse a talaj szemcséit, aminek a jó csírázásban van elengedhetetlen szerepe.
8. Az indító műtrágyázás kihagyása
Eredmény: lassan növő, nehezen sűrűsödő fű
A tartós hatású szerves trágya bekeverése mellett szükség van indító műtrágya szórására is, amely a sok nitrogénen túl az emelt foszfortartalmával segíti a füvet a kezdeti fejlődésben. Használatával gyorsabban kapunk használható és szép pázsitot.
9. Elégtelen öntözés a vetés után
Eredmény: kevés csapadék esetén rösszul vagy egyáltalán nem csírázó magok
A füvesítés követően a legfontosabb teendőnk a vetés folyamatos öntözése. Egész munkánk sikeressége azon múlik, hogy ekkor folyamatosan nedvesen tudjuk-e tartani a talaj felső pár centis rétegét. A kritikus szakasz az első belocsolástól addig tart, míg a fűszálak a talajfelszínt árnyékolva nem csökkentik annak párologtatását, és nem eresztenek megfelelő mélységbe gyökérzetet. Ez 2-3 hetet vesz igénybe és gyakran napi 3-4-szeri locsolást is jelent az időjárástól és talajtipustól függően.
10. A vetés túlöntözése
Eredmény: foltokban sárgás pázsit, egyenetlen sűrűségű csírázás
Az automata öntözőrendszer rosszul beállított öntözési ciklusa, egy nyitva felejtett hagyományos kerti szórófej vagy egy rosszkor jövő felhőszakadás könnyen vezethet vetésünk elázásához. Ilyenkor a rosszabb vízelvezetésű talajokon a mélyedésekben megáll a víz, és megfosztja az oxigéntől a gyenge fűszálakat, és a mélyebb talajrétegekbe mossa le a létfontosságú nitrogént. A többlet csapadék az erősebben lejtős terepről lemossa a magot a mélyebben fekvő részekre, tönkretéve a szép egyenletes vetésünket. Fontos még a vetés után nélkülözhetetlen gyakori öntözés ritkítása a teljes csírázás után, mert az állandóan nedves fűszálak között gyorsan felütheti fejét a penész, ami tenyérnyi gonosz foltokban öli a friss gyepet!
Túljutva ezen nehézségeken várjuk meg, amíg füvünk el nem éri a 8-10 cm-es átlagmagasságot, legalább 1 nap öntözési szünet beiktatása után éles késű fűnyíróval 4-5 cm-re nyírjuk le. A füvesítéssel immáron megvagyunk, de a munkának még közel sincs vége! Innentől kezdődik az ápolási munka, melynek fontossága semmivel sem múlja alul a telepítését.
-
Ezt rontja el rengeteg kerttulajdonos, erről tudnunk kell.
A szakértelemmel végzett fűnyírás, gyeptrágyázás és a lehullott, száraz falevelek eltávolítása mellett a locsolás az egyik legfőbb tevékenység, amivel rendben tarthatjuk a pázsitot.
Különösen hangozhat, de az ősz kifejezetten alkalmas arra, hogy pázsitot telepítsünk: ilyenkor általában bőséges a csapadék, a nagy nedvességtartalom pedig jól jön a magok csírázásához erősödéséhez. Sokak szerint nyáron szükséges elkezdeni a gyep locsolását, de az már keveseknek jut eszébe, hogy ősszel sem szabad abbahagyni.
Pedig a szakértelemmel végzett fűnyírás, gyeptrágyázás és a lehullott, száraz falevelek eltávolítása mellett a locsolás az egyik legfőbb tevékenység, amivel rendben tarthatjuk a pázsitot.
Fontos, hogy a fűnyíró késeit magasabbra állítsuk, mivel lassabban nő a fű ősszel. Jó lehet felfrissíteni kicsit a gyepet: ehhez egy villa kell, amivel megszurkálhatjuk a föld felszínét. Emellett, ha van rá lehetőségünk, tápláljuk olyan műtrágyával ősszel a gyepet, amely káliumban gazdag és alacsony nitrogéntartalmú.
De mi a helyzet az öntözéssel? A Magyarországon használt gyepkeverékek átlagos heti vízigénye 20-70 mm, de ezen belül a gyep vízigénye évszakonként változik, természetesen nyáron a legmagasabb. A pázsitok vízigényét alapvetően az adott terület vízmegtartó képessége, mikroklímája, a gyep fajtaösszetétele határozza meg, de legfontosabb tényezője az aktuális évszak, ezen belül különösen a hőmérséklet. Hogyan csináljuk ősszel? Erre néhány tipp.
Mikor hagyjuk abba ősszel az öntözést?
Míg nem fagy, nem kell teljesen felhagyni a gyep locsolásával ősszel sem. Miután jönnek a talajfagyok, értelmetlenné válik, hiszen a fagyott talaj olyan, mint valamiféle barikád: megakadályozza, hogy a víz beszivárogjon a gyökerekhez. Függetlenül attól, hogy mennyi hó fedi a talajt, a víz így mindenképp hozzáférhetetlenné válik a növények számára, legalábbis ami a gyökereiket illeti. Ekkor egyébként alvásszerű állapotba is kerülnek, ebben a fázisban nincs is szükségük vízre.
Miért fontos, hogy ősszel is öntözzünk?
A fű javarészt ősszel is növekszik, akkor is, ha ennek nincsenek feltűnő jelei. A növekedés a talaj alatt, a gyökérrendszerekben is megvalósulhat, ahol természetesen nem láthatjuk. Ez az aktivitás nagyon fontos a fű hosszútávú egészsége szempontjából.
Törekedjünk az egyensúly fenntartására
Amennyire fontos, hogy a talajfagyokig öntözzük a gyepet, legalább annyira oda kell figyelnünk arra is, hogy ne öntözzük túl. Ha olyan régióban élünk, ahol bőséges mennyiségű csapadék hull, elég csak akkor öntöznünk, ha vannak túlvetett területek, illetve ha frissen kezdett el növekedni a fű. A túlöntözés rossz hatással lehet a gyökérrendszerre, ráadásul elősegíti a gyep gombásodását – ezek a fajta megbetegedések ugyanis a kifejezetten nedves részeken alakulnak ki. A fű egyébként is jobban ki van téve a gombás fertőzések veszélyeinek, mint a többi növény. Szeptemberben éppen emiatt érdemes többször tüzetesebben megvizsgálni a gyepet, hogy nem látszanak-e gombabetegségek nyomai – ha igen, kezdjük el a kezelést, amint lehet, hiszen ez nem az a fajta probléma, ami magától megoldódik, tavasszal mindenképp jelentkezni fog.
Ha viszonylag meleg, száraz az ősz, úgy öntözzünk, mintha nyár lenne.
Mindemellett az is lényeges, hogy a nap melyik szakában tesszük: kora reggel a legjobb, ugyanis így a pázsitnak egész nap lesz ideje száradni, még mielőtt beesteledne.
Ebből kiindulva este nem túl jó ötlet öntözni – ilyen szempontból az őszi öntözés nem igazán tér el a nyári időszakban megszokottól. Egy automatikus, időzíthető öntözőrendszer kész áldás ilyenkor: legalább nem kell korán kelnünk, ha tökéletesen akarjuk gondját viselni a gyepnek. (Nem mellesleg a frissen ültetett füvet hetente kell öntözni, tehát már a fűvetés kezdetén is érdemes erre áldozni.)
Arra azonban mindenképp figyeljünk, hogy a díszgyepeket nem szabad vizesen nyírni!
Mindig várjuk meg, míg a csapadék, harmat felszárad, amit sepréssel akár siettetni is lehet. Emellett ne feledkezzünk el az öntözőrendszer víztelenítéséről sem, ha már beköszönt a hideg idő és közelednek a fagyok.
Gyep gyomirtása
A fűszálak közül kibújó gyomok ellen a következő módszerekkel tudsz védekezni:
kézi gyomlálással
ecettel
szelektív gyomirtó szerrel a kétszikű gyomok esetén
totális gyomirtó szerrel az egyszikű gyomok esetén
Természetbarát módszerek
Ha természetbarát módszerekkel szeretnél gyomot irtani, akkor a kézi gyomlálás és az ecet használata a neked való módszer.
Az ecetet hígítás nélkül alkalmazd, csak fújd a halálra ítélt növényekre.
Az ecet totális gyomirtó szer, ezért a gyomok közötti fű is elhal, ha kap a szerből. Az így keletkezett kopasz foltokat felülvetéssel újra befüvesítheted.
Gyomirtó szerek – kétszikű gyomok ellen
Ha a könnyebb megoldások híve vagy, gazdaboltokban, kertészeti áruházakban kapható szelektív gyomirtó szerrel kipusztíthatod a kétszikű gyomokat – többek között a sokak által utált gyermekláncfüvet, tyúkhúrt, madársóskát.
Mindezt úgy, hogy a fű nem sérül.
Ha ilyen szert használsz, mindig a használati utasítás szerint járj el.
Gyomirtó szerek – egyszikű gyomok ellen
Előfordulnak azonban a fűvel rokonságban álló egyszikű gyomok, ilyen a muhar és a kakaslábfű.
Ezeket csak kézzel vagy totális gyomirtókkal, azaz gazdaboltokban megvásárolható szerekkel vagy az ecet használatával tudod kipusztítani.
Alkalmazásuk a fű halálát is okozza, ezért a gyomok pusztulását követően a kopasz foltok eltüntetésére a megoldást itt is a felülvetés jelent.
Néhány hasznos tanács
A gyomirtó szerek használatát úgy időzítsd, hogy előtte és utána néhány napig nem vághatod le a füvet. Levélen keresztül szívódnak fel, ezért egy fűnyírással jelentősen csökkented a hatékonyságukat.
A gyomirtást követő első fűnyírás során levágott gyepet ne használd komposztálásra, mert a későbbiekben kultúrnövényeid bánhatják.
Kerted talajának, élővilágának védelme érdekében igyekezz minél kevesebb vegyszert használni. Inkább tegyél meg mindent annak érdekében, hogy gyeped egészséges, dús szőnyeggé fejlődjön, és a gyomok máshol keressenek maguknak élőhelyet.
Tekintse át fűkeverékeinket ide kattintva!